KERES

A Magyar Polgármesterek X. Világtalálkozója

2014. 06. 28. - Gödöllõ

- 1996-ban találkoztunk elõször azzal a céllal, hogy erõsítsük a magyarországi és a határokon túli magyar települések összefogását, lehetõséget nyújtsunk a tapasztalatcserére,bõvítsük a testvérvárosi kapcsolatokat és a kiértékeljük, hogyan változott az önkormányzatok helyzete a rendszerváltozás után – mondta köszöntõ beszédében Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllõ polgármestere a Magyar Polgármesterek X. Világtalálkozója megnyitóján. Gémesi György kijelentette, a világon mindenütt mûködnek önkormányzatok, azoknak helye van a demokratikus berendezkedésû országokban. Szólt az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokról, mint mondta, az Európai Uniós tagság, a bekapcsolódás a Régiók Bizottsága munkájába új lehetõségeket nyitott meg az önkormányzatok számára. - Az önkormányzatok mellett megmaradtak a polgármesterek, akik a közösséget szolgálják. Nélkülünk nem mûködik sem a település, sem a térség, sem az ország, de még az Európai Unió sem. Ez a mi erõnk, de a mi felelõsségünk is – jelentette ki Gémesi György. Kementzey Ferenc, a Világtalálkozó megrendezését a kezdetektõl támogató Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntõjében üdvözölte a rendezvény jubileumát, s biztosította a polgármestereket arról, hogy a konszolidáció után megváltozott pénzügyi helyzetben is számíthatnak a pénzintézet segítségére, úgy a számlavezetés, mint az uniós pályázatokhoz szükséges források biztosítása tekintetében. Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi képviseletvezetõje örömmel fogadta és megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehet a világtalálkozón. Külön tisztelettel köszöntötte a szomszédos országokból érkezett polgármestereket. Az alapítvány több mint 50 éve támogatja Németországban az önkormányzatokat, tevékenysége ma már 80 országra terjed ki. Fõ célja a demokrácia és a jó kormányzás elõsegítése helyi szinten. Kiemelte: Magyarországon a legnagyobb bizalommal mûködnek együtt a Magyar Önkormányzatok Szövetségével és ezért szívbõl gratulált dr. Gémesi Györgynek. Munkájuk középpontjában a fenntarthatóság áll - ezzel foglalkozik a világtalálkozó egyik szekciója is. Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke beszédében kiemelte, hogy a helyi önkormányzatok a demokrácia alappilléreit jelentik, elengedhetetlen részei a hatalommegosztásnak. A településeken a helyi önkormányzatok útján lehet legjobban átélni az ország demokratikus mûködését. Az elõadó hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok véleményét még többször ki kellene kérni a központi döntések megalapozása érdekében. Vertikális és horizontális együttmûködésre is szükség van, egymással, együtt és nem egymás ellen a stabil, magas szintû demokrácia megvalósításáért. A demokrácia alulról felfelé mûködik, nem fordítva. Ha elmarad a konzultáció, az a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szellemének nem megfelelõ módszereket sejtet. A romániai magyar települések helyzetérõl Kelemen Hunor, miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke tartott elõadást, aki elmondta, az önkormányzatok szintjén sikerült kialakítani egy olyan együttmûködést, ami romániai és szlovák viszonylatban a közös tervezésnek is az egyik formája lehet. Kelemen Hunor kiemelten fontosnak nevezte a polgármesterek és az önkormányzatok közötti együttmûködést, mint mondta, ezért is írt alá a MÖSZ-szel az RMDSZ ASME B31.3 együttmûködési megállapodást, hogy ezt a kapcsolatot megerõsítse, s ezzel olyan intézményes keretet sikerült kialakítani, ami erõsíti a magyar-magyar kapcsolatokat. Az önkormányzatok romániai helyzetérõl szólva elmondta, az RMDSZ az erõs önkormányzatokban érdekelt, mert így tudják a legtöbbet tenni a helyi közösségek problémáinak megoldásáért. Az elmúlt években Romániában is számtalan feladatot kaptak az önkormányzatok, ezen a téren zajlik a decentralizáció, ami azonban pénzügyi téren még nem történt meg. Az ez irányú törekvéseket az Alkotmánybíróság eltörölte, de a döntés figyelembevételével a folyamat újraindításának elõkészítése már megkezdõdött. Romániában évek óta folyik a vita a közigazgatási és a fejlesztési régiók átszervezésérõl. Az eddigi elképzeléseket az RMDSZ nem tudta támogatni, mivel azok nem vették figyelembe az etnikai határokat. Kelemen Hunor szólt a közösségi autonómia kérdésérõl is. Úgy fogalmazott: ennek megjelenítéséhez új alkotmányra van szükség. Kijelentette, a következõ idõszak nagy kihívása lesz, hogy ha az új alkotmány és a közigazgatási régiók vitája elkezdõdik, milyen érveket tud felsorakoztatni az RMDSZ. Ahhoz, hogy ezekben a vitákban jól tudják képviselni a Romániában élõ magyarok érdekeit, erõs önkormányzati jelenlétre van szükség, de ez elengedhetetlen az ahhoz is, hogy a kistelepülések ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az uniós források elosztásánál. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a 2010-ben megkezdõdött önkormányzati reform tapasztalatairól beszélt. Mint elmondta, az állam egy olyan rendszert szeretett volna kidolgozni, ami tartósan biztosítja a települések mûködõképességét, ezért döntött úgy, hogy több lépcsõben átveszi az önkormányzati szektor összesen 1200 milliárd forintos adósságát, illetve bevezeti a feladatfinanszírozás rendszerét. Az adósságkonszolidáció befejezõdött, a feladatfinanszírozási rendszer a finomhangolásnál tart, s ha ez is megtörténik, a településeknek nem lesz többé szükségük mûködési hitelek felvételére. Végezetül az államtitkár biztosította az egybegyûlteket arról, hogy a kormány érdekelt az önkormányzati rendszer stabilitásában, az önkormányzati jogok megmaradásában, illetve az szükséges egyeztetések lefolytatásában önkormányzati szövetségekkel. Dr. Benedek Mária, az Állami Számvevõszék felügyeleti vezetõje Domokos László ÁSZ elnök üdvözletét tolmácsolva kezdte elõadását. Bevezetõjében az ÁSZ küldetését, alapértékeit, stratégiai céljait és feladatait ismertette. Hangsúlyozta, hogy a számvevõszék a korrupció és a csalás elleni küzdelemben is részt vesz. A rend értéket teremt - ennek jegyében ellenõrzik a korábban ellenõrizetlen területeket. A gazdálkodás integritását erõsíti a korrupciós kockázatok tudatosítása, a kockázatok mérséklésére alkalmas kontrollok kiépítése és mûködtetése. Bemutatta az önkormányzati ellenõrzések struktúráját, az ÁSZ elsõ félévi ellenõrzési tervét. Hangsúlyozta, hogy az adósságkonszolidáció után meg kell akadályozni az eladósodás újratermelõdését, és tartós pénzügyi egyensúlyra kell törekedni a gazdálkodásban. 2013-ban az ÁSZ megkezdte a pénzügyi ellenõrzések utóellenõrzését. Zajlik az önkormányzatok vagyongazdálkodásának, belsõ kontrollrendszerének, továbbá az önkormányzatok társulásainak az ellenõrzése is. Dr. Benedek Mária rámutatott arra, hogy a gazdálkodás szabályszerûségéért a polgármester a felelõs és 2013. január 1-jétõl minden munkáltatói jogkör a polgármesternél van a jegyzõk tekintetében. Elõadása befejezéseként elmondta, hogy az ÁSZ minden jelentése nyilvános, vizsgálatainak visszatartó ereje van, azok tapasztalatait más önkormányzatok is beépítik a gyakorlatukba. Sisák Imre, Pásztó város polgármestere szerint a feladatfinanszírozás bevezetése után két évvel megállapítható, hogy az új rendszer jól vizsgázott, az önkormányzati szektor biztos pénzügyi alapokon nyugszik. A feladatfinanszírozás azonban jelenleg csak az önkormányzati feladatkör 70 százalékát fedi le, ki kellene terjeszteni, többek között a kultúra és a közmûvelõdés területére is. Sisák Imre úgy véli, a hitelkonszolidációra asme standards nagy szükség volt az elmúlt évek 1000 milliárdos önkormányzati forráskivonása miatt, bár a végrehajtás igazságosságán lehetne vitatkozni. Mint elmondta, az idei költségvetés önkormányzati fejezete 70 milliárdos többlettámogatást tartalmaz a tavalyihoz képest, aminek legnagyobb része az óvodai dolgozók bérfejlesztése, de szociális területen és a közétkeztetés terén is van elõrelépés. Pásztó polgármestere támogatja, hogy a hitel nélkül gazdálkodó települések számára 12,5 milliárdos fejlesztési forrás vehetõ igénybe, s egyetért a rezsicsökkentéssel is, bár ez utóbbi igen nehéz helyzetbe hozta az önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégetek, ami sürgõs megoldást követel. A plenáris ülés Polgármesteri Ezüstlánc díjak átadásával folytatódott. A kitüntetésben dr. Prozlik László, Gádoros és Ember Balázs, Kisdobrony polgármestere (Kárpátalja) részesült. A program Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk bán címû operájából két ária elõadásával ért véget, amiket Molnár András Kossuth-díjas operaénekes, az Operaház örökös tagja énekelt el. V4 Önkormányzati Szövetségek és V4 Testvérvárosok Találkozója A világtalálkozó keretében a Visegrádi Négyek államaiból érkezett vendégek az önkormányzásról és a testvérvárosi együttmûködésekrõl cserélték ki tapasztalataikat, s tárták fel a kapcsolatok bõvítésében rejlõ lehetõségeket. A program a V4 országok himnuszaiból komponált zenemû elõadásával kezdõdött. Dénes István zenereszõ darabját a Chopin Zeneiskola növendékei játszották, a résztvevõk felállva hallgatták a feldolgozást. H. E. Helena Bambasová, a Cseh Köztársaság nagykövete köszöntõjében megállapította, hogy a jó együttmûködés szimbóluma lehet, hogy még a himnuszok is harmonikusan egybeilleszthetõk. A nagykövetség igyekszik támogatni, lelkesíteni, biztatni a települések testvérkapcsolatait, de rajtuk múlik, miként alakítják azokat. Errõl a találkozóról már háromnegyed éve tárgyaltak, s örül, hogy megvalósult az elképzelés a gyönyörû Gödöllõn. A Lengyel Köztársaság nagykövetsége nevében szóló vendég külön örömét fejezte ki az iránt, hogy a lengyel zeneszerzõrõl elnevezett iskola tanulói játszották a zenemût. Lengyelország hagyományosan fontosnak tartja az önkormányzati szférát. Reméli, hogy a magyart követõ szlovák V4-es elnökség tovább erõsíti a régiók és települések közötti együttmûködést. Diplomáciai kihívások a V4 észak-déli energetikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztésében címû elõadásában Szabó István Lõrinc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közlekedési és energetikai koordinátora elmondta, hogy az együttmûködés harmadik évtizedében végre megállapodás született a közlekedési kapcsolatok bõvítésérõl. Az uniós forrásokból eddig elsõsorban kelet-nyugati irányú összeköttetések bõvültek. Budapestrõl Bécsbe például könnyen el lehet jutni, de Krakkóba a kerékpár még gyorsabb a vonatnál. A francia-német határon 3-6 kilométerenként van határmetszõ infrastruktúra. A V4 átlag ennek a sokszorosa. Az EU GDP-jének 5,7 %-át termeli a négy ország. A közöttük lévõ közlekedési hálózat bõvítésére fõként a versenyképesség javításáért van szükség. Ma egy kiváló minõségû cseh terméket ebben a térségben egy harmadosztályú nyugat-európai termék simán megver a kiváló logisztikájával. Dan Jiránek, a Cseh Városok és Önkormányzatok Szövetségének elnöke rövid tájékoztatást adott arról, hogy miként finanszírozzák hazájában az önkormányzatok által mûködtetett iskolákat, majd kijelentette, maximálisan törekednek a V4 országok települései közötti együttmûködések fejlesztésére. Piotr Glowski, Pila polgármestere, a Lengyel Városok Szövetsége képviseletében elmondta, hogy a közép-európai országok elõször beleájultak az uniós álomba és most ébrednek rá arra, hogy másfelé is figyelni kell, oda, ahol a legközelebbi szomszédaink és barátaink élnek. Kezdõdik a megértés folyamata, hogy fejleszteni kell a közlekedési és energetikai kapcsolatokat. Daniel Lorinc, a Szlovák Városok és Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Kladzany polgármestere egy régi mondást idézett, miszerint trágyából és pénzbõl sosem elég. Ma azt mondjuk, hogy pénzbõl és hidakból sosem elég. Kinyilvánította a szlovákiai települések 95 százalákát képviselõ szövetség együttmûködési szándékát a V4 államok partnerszervezeteivel. Az eddig elhangzottak is bizonyítják, hasznos kezdeményezés a V4-es magyar elnökség utolsó napjaiban ennek a települési konferenciának az összehívása, hangsúlyozta dr Gémesi György polgármester. Számos területen lehet szakmai kapcsolatokat kialakítani, amihez forrásokat is lehet keresni. Az Európai Unió erõsíti a régiók szerepét és elismeri, hogy a települési önkormányzatok sajátos érdekeket képviselnek. Hozzátette: Gödöllõnek mind a négy visegrádi országban van testvérvárosa. A szekcióülésen a asme code továbbiakban Hámori György, Kapuvár, Ing. ©tefan Da¹ko, Ilava, Mrs. Ing. Marie Fomiczewová, Jeseník, Andrzej Czernecki, Jaslo polgármestere és Velényi Réka, Tempus Közalapítvány projekt koordinátora tartott elõadást. Települések fenntarthatósága szekcióülés A Települések fenntarthatósága szekcióülés tulajdonképpen annak a konferencia-sorozat részének is tekinthetõ, amelynek keretében a MÖSZ munkatársai 25 települést kerestek fel az elmúlt évek során, a helyi jó gyakorlatok bemutatására, az egymástól való tanulás lehetõvé tételére. A konferencia-sorozat állomásai között számos olyan település is volt, ahol már sikerült elindulni az önellátás és az önfenntartóvá válás felé vezetõ úton – köszöntötte az egybegyûlteket Pelyhe József, a szekció titkára. Az állomások között volt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jánoshida, amelynek polgármestere, Eszes Béla, a szekció elnöki posztját töltötte be, valamint a Baranya megyei Egerág is, amelynek elsõ embere, Hegyi Gyõzõ, a szekció vendégeivel is megosztotta, hogy települése hogyan próbál kilábalni a kilátástalannak látszó helyzetbõl. Mint kifejtette, a rendszerváltozás után a bányászat összeomlása és a termelõszövetkezetek megszûnése teljes gazdasági ellehetetlenülést okozott Baranya megye jelentõs részén, így Egerágon is. A nagyarányú munkanélküliség felszámolását és a település lakosságmegtartó erejének megõrzését az egykori belterjes paraszti gazdálkodás jelen viszonyokra való átültetésében találták meg. A közfoglalkoztatottak bevonásával megindított egerági gazdálkodás három fõ iránya a sertés-, nyúl- és baromfitenyésztés, a zöldség- és takarmánytermesztés, valamint a gyermek- és szociális étkeztetést ellátó intézményi konyha. Mivel az Egerágon megtermelt élelmiszer jócskán meghaladja a helybeliek szükségletét, így a település termelõi piacára és a környékbeli éttermekbe is jut belõle, ami némi bevételhez juttatja a települést. A közfoglalkoztatással kapcsolatban Hegyi Gyõzõ elmondta: kitûnõ kezdeményezésnek tartja, de meg kell találni azt a gazdasági formát, amivel a rendszer hosszú távon fenntartható és üzemeltethetõ. Majoros István, New Energy Investment Hungary Zrt. vezérigazgatója cége komplex energetikai beruházásait ajánlotta a polgármesterek figyelmébe, majd bemutatta a cég saját fejlesztésû FPA Hungary kazáncsaládját, ami az elmúlt években közel 40 településen építettek be, jelentõs megtakarítást eredményezve az önkormányzati intézmények fûtésénél. „Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem azért öregszünk meg, mert elfelejtünk játszani – idézte G.B. Shaw gondolatát Klein Tibor, az S-Tér Kft. kereskedelmi vezetõje, majd bemutatta, mit és hogyan érdemes fejleszteni a települési játszóterek izgalmasabbá, strapabíróbbá, idõtállóbbá és biztonságosabbá tétele érdekében. Bakos Ilona, az Öko-Water Management Kft. képviselõje a biológiai szennyvíztisztításra és a bio fürdõtavak elõnyeire – vegyszermentesség, költséghatékonyság, egyszerû üzemeltetés, hosszú élettartam, esztétikus megjelenés – hívta fel a figyelmet. Szintén a természetes vizek állapotának javításával – egyebek mellett a tavak állapotfelmérésével, iszapkezelésével és az üledék hasznosításával – foglalkozik az Iszapfaló Kft., amelynek tevékenységét Kovásznai Szász Gergely mûszaki vezetõ ismertette a hallgatósággal. Kistamás Péter, a Profirent Kft. kiemelt ügyfélkezelõje az ország legnagyobb ipari gépkölcsönzõjének eszközparkjáról és szolgáltatásairól beszélt a polgármesternek, különös tekintettel azokra, amelyekre fõként váratlan helyzetek, nagyobb építkezések, természeti katasztrófák esetén van szükség. Barabás Árpád, a Barabás Téglakõ Kft. ügyvezetõ-tulajdonosa a belterületi utak építésének új, Hollandiában és Németországban már bevált módszerével ismertette meg a szekcióülés résztvevõit. A bemutatott térköves eljárás az aszfaltozás kitûnõ alternatívája lehet, mert a téglakõ élettartama jóval magasabb, olcsóbb, nem kátyúsodik, könnyen lerakható, bontható és visszaépíthetõ, mégpedig szakképzett munkaerõ nélkül. Településüzemeltetési szekció Közszolgáltatási, energiapolitikai és környezetvédelmi kérdésekrõl egyaránt szó esett a településüzemeltetési asme download szekció ülésén. A Schmidt Jenõ, a TÖOSZ elnökének vezetésével megtartott tanácskozás elsõ részében Gyenes Szilárd, a Zöld Híd Régió Kft. ügyvezetõ igazgatója, Ambrus Gyöngyi, Kistokaj Község Polgármestere és Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere tartott elõadást, majd a résztvevõk megismerkedhettek a városüzemeltetéshez kapcsolódó legújabb technológiákkal, fejlesztésekkel. Gyenes Szilárd elmondta a ma Magyarországon mûködõ huszonnyolc hulladékgazdálkodással foglalkozó közszolgáltató között a hetedik helyet foglalja el a Zöld Híd, ami 106 településen végzi a hulladék szállítást, s ebbõl negyvenhét tartozik abba a körbe, amelyeknél komplex hulladékkezelést végez. Kijelentette, egyetért azzal, hogy a rendszert nonprofittá kell átalakítani, de érvényesülnie kell a fenntarthatóság elvének, valamint kiszámíthatóságra, és stabil jogi háttérre van szükség. Mint mondta, komoly gondot jelent, hogy a hulladékgazdálkodással foglalkozó jogszabályt elfogadása óta 270 ponton módosították, új adók és járulékok kerültek a rendszerbe, s jelentõsen akadályozza a mûködést, hogy a lakossági fizetési morál egyre romlik. Van, ahol a nem fizetõk aránya eléri a 60 százalékot, de ha az átlagot nézzük, az is 18 százalék. Mint mondta, a legkritikusabb pont azonban az, hogy amíg a hulladék elszállításának kötelezettsége az önkormányzatoknál van, addig az árképzés központilag történik, a lakossági díjak pedig nem fedezik a költségeket. A Zöld Híd Kft. vezetõje szerint elengedhetetlen, hogy érvényesüljön a szennyezõ fizet elv, az önfenntartás, valamint a kiszámíthatóság elve a szolgáltató számára, és a lakosság számára, valamint nagy hangsúlyt kell helyezni az oktatásra. Mint mondta, a Zöld Híd-nál éves szinte kilencezer gyerek fordul meg és ismerkedik az ott folyó munkával, és a szelektív hulladékgyûjtés fontosságával, amirõl - számára megdöbbentõ módon – az Energia Hivatal illetékese úgy nyilatkozott, hogy az oktatás nem része a hulladékgazdálkodásnak. Márpedig – mint mondta – e nélkül nem lesz lakossági szemléletváltás. Ezt követõen Ambrus Gyöngyi, a 2200 lakosú Kistokaj polgármestere mutatta be a településüzemeltetés területén folyó munkát. Mint arról beszámolt, a szelektív hulladékgyûjtés bevezetésére õk is nagy hangsúlyt fektettek, de a legnagyobb kihívás a Hejõ patak medrének rendezése volt, amit pályázati forrásból, valamint a Start program segítségével, valamint közérdekû munkavégzés keretében végeztek el. Mint mondta, rendszeresen dolgoznak elítéltek a településen, a patakmeder és annak környezete rendezése mellett felszámolták az illegális hulladéklerakókat és õk tették rendbe a település temetõjét is. Munkájukkal mindenki elégedett. Ambrus Gyöngyi örömmel számolt be geotermikus energia hasznosításáról, amivel nem csak a helyi, hanem a miskolci távhõ szolgáltatásba is be tudtak kapcsolódni. A települési elõadások sorát Ceglédi Rudolf, Zenta polgármestere zárta, aki a település biomassza fejlesztésével ismertette meg a résztvevõket. Zenta rövid bemutatása mellett szólt arról is, a szerbiai községnek is meg kell küzdeni a munkanélküliséggel, ráadásul az itt élõk közül sokan dolgoznak asme section viii illegálisan és idényjelleggel. Mint elmondta, Zentán régebben a helyi cukorgyár által termelt úgynevezett fölös hõt használták távfûtésre, mivel azonban a mai korszerû berendezések jelentõsen lerövidítik a cukorrépa feldolgozási idejét, új energiaforrásra volt szükség az ellátás biztosításához.