KERES

Március 15.: Sok ezren vettek részt az ünnepségen

2014. 03. 15. - Gödöllõ

A szép idõben több ezres tömeg vett részt Gödöllõ város március 15-ei ünnepségén, és az azt követõ lovas felvonuláson. A hagyományoknak megfelelõen a Városi Fúvószenekar térzenéjével kezdõdött az ünnepség, majd Annus Réka énekelt. A Himnusz után Gémesi György polgármester mondott ünnepi beszédet. A mûsort a Fricska Táncegyüttes és a Cimbaliband közös, "Hazám, hazám" címû produkciója zárta, amit Moussa Ahmed és Unger Balázs rendezett. Ezt követõen került sor a Petõfi-szobor megkoszorúzására, majd a Tarsolyos Lovas Egylet szervezésében lebonyolított lovas felvonulásra. Idén több mint 200 lovas és fogat vonult végig az Ady Endre sétányon, a Dózsa György úton, a Kossuth Lajos utcán, a Bajcsy-Zsilinszky és a Szilhát utcán. Ezen a megszokott útvonalon két kört tettek meg a lovasok. Gémesi György ünnepi beszéde: Köszöntöm Önöket nemzeti ünnepünk alkalmából! Köszönöm, hogy ennyien eljöttek, hogy újra együtt ünnepeljünk és emlékezzünk az 1848-49 es hõsökre. Azokra a hõsökre, akik életüket, családjukat és egzisztenciájukat sem kímélve küzdöttek a hazájukért és a Magyar Szabadságért. Bár tudjuk, hogy a szabadságharc elbukott, mégis a magyar történelem fényes idõszakaként emlékezünk meg a történtekrõl. Számos alkotásban, legyen az irodalmi, képzõmûvészeti vagy akár a film, újra és újra megelevenednek a nagyszerû hõstettek, a gigászi küzdelmek az elnyomó hatalom és a túlerõ ellen, megjelennek a neves és névtelen hõsök és az összefogás az egymásért kiállás felemelõ és megható momentumaival találkozhatunk. Az ünnep róluk és nagyszerû tetteikrõl többek között, nemzetrõl, hazáról és hazaszeretettrõl, bátorságról, önfeláldozásról, hitrõl, kitartásról, akaraterõrõl szól, azaz errõl kellene, hogy szóljon. A kérdés az, hogy ma errõl szól-e március 15-ike vagy csak egy nosztalgikus jó mûsor és program, esetleg lehetõség az éppen aktuális politikai kurzus melletti vagy elleni álláspontok kifejtésére, tüntetések és külön utas rendezvények, megmozdulások megszervezésére? Mi itt, Gödöllõn az elmúlt több mint két évtizedben példát adva bebizonyítottuk, hogy mindenféle hovatartozástól függetlenül lehet együtt méltósággal ünnepelni, koszorúzni, énekelni a Himnuszt és a Szózatot, mint ahogyan mindig megtaláltuk a mûsorokkal és az elhangzott gondolatokkal az ünnep aktuális üzeneteit. Mert a 166 évvel ezelõtt megfogalmazott 12 pont akár a szabadságért való küzdelem vagy az akkor megnyilvánult önfeláldozás a hazáért vagy a hazaszeretet ma is tájékozódási pont lehetne kissé összezavarodott világunkban. Igaz, ma nem kell szuronyokkal szembe nézni, nincsenek hazánk területén idegen, megszálló csapatok és elmondhatjuk, hogy Magyarország szabad független állam, de mégsem dõlhetünk hátra és mondhatjuk Petõfi szavaival élve "megállhatunk, mert itt van már a Kánaán". Mert ugyan van országunk, de ahhoz, hogy hazánk és otthonunk legyen, ez az ország még nagyon sok feladat van hátra, azért nagyon sokat kell tenni. Mert a "haza nem csak föld és hegy, halott hõsök, anyanyelv, õseink csontjai a temetõkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szõröstül, bõröstül, testi és lelki mivoltodban: õ szült õ temet el, õt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerû, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. Az életed a haza életének egy pillanata is..." - írja Márai Sándor. És ha a mi életünkben zavarok vannak, ha folyamatos rögtönzések vesznek körül bennünket, ha bizonytalanság hatja át a mindennapjainkat, ha a szavak és a szónoklatok csak részigazságokat vagy még azt sem mondanak, ha nincs ki meghallgassa a bánatom, vagy ok nélkül félnem kell, akkor hiába van szép országunk, az nem lesz a hazánk és az igazi otthonunk. Természetesen a haza és az otthonteremtésben megvan mindannyiunk közös feladata és felelõssége. Nem várhatjuk, hogy csak más tegyen érte. Mi itt, Gödöllõn mindannyian felismerve ezt már eddig is nagyon sokat tettünk azért, hogy ebben a hazában ez a város békés élhetõ környezetével az otthonunk legyen. A helyi aktív hitélet, a szólás és vallásszabadság a magas színvonalon közvetített kultúra a sportélet gazdagsága, nagyszerû programok és rendezvények mára Gödöllõt az ország egyik legismertebb és látogatottabb településévé tették. Az elmúlt több mint két évtizedben kiszámítható helyi jogi környezetben megerõsödött és stabillá vált helyi gazdaság biztos alapokra helyezte és fenntarthatóvá tette Gödöllõ mûködését, a város vagyona 1990-hez képest több mint hússzorosa lett. Ennek eredményeképpen Gödöllõ a saját kategóriájában a legdinamikusabban fejlõdõ várossá nõtte ki magát. Az itt lévõ világcégek nemcsak munkahelyeket teremtettek, hanem meghonosítottak egy környezetbarát csúcstechnológiát, ami lehetõvé tette egyfajta munkakultúra kialakítását. A 2011-ben lebonyolított magyar európai uniós elnökség Gödöllõt újra felhelyezte Európa térképére és városunk azóta is kiemelt nemzetközi figyelem középpontjában van. A nagyszámú aktív civil szervezettel együtt letettük a helyi társadalmi párbeszéd alapjait és a több mint két évtizeden keresztül általunk fenntartott iskolákban igyekeztünk minden feltételt biztosítani ahhoz, hogy felkészült oktatási szakemberek munkájának eredményeképpen minden gyermek képessége maximálisan kibontakozhasson. Mindezt úgy, hogy nagyon sok elkötelezett nagyszerû szakember segítette munkánkat. Büszkék lehetünk rájuk és köszönet érte, mert valóban nagyon sokat tettek azért, hogy Gödöllõ az otthonunk és szûkebb hazánk lehessen. Õk a mai idõk igazi hõsei! Az elõbb felsoroltakkal természetesen nem akarom elfedni, hogy nem voltak ebben az otthonteremtésben hibák, és azt sem, hogy sok minden még nem valósult meg a közös terveinkbõl, de ha továbbra is együtt az eddigi szellemiségben, stílusban és aktivitással tesszük a dolgunkat, akkor lépésrõl lépésre az eddig meg nem valósult vágyaink és álmaink is teljesülni fognak. Mert együtt erõsebbek vagyunk, mint ahogyan 166 évvel ezelõtt õk is felismerték ezt a nagyszerû és nehéz pillanatokban. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi itt, Gödöllõn már nem a szabadságharc stádiumában vagyunk. A folytonos harc csak szétforgácsolja az erõket. Itt mi nagyon sokan mondhatom azt is, hogy nagy többségben egymással minden szinten szövetséget kínálva és kötve építjük szûkebb hazánkat és teremtünk otthont mindannyiunknak helyi hazafiként. Ezzel az építkezéssel válhatunk méltóvá a 48-49-es hõsök örökségére, ami kapaszkodót, erõt és példát ad a Magyar történelem talán legszebb tavaszával ebben a hitvallásunkban. Így tudtunk és tudunk egy szerethetõ, békés, dinamikusan fejlõdõ mégis élhetõ városban Hazát és Otthont teremteni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, ezekkel a gondolatokkal kívánok további szép emlékezést és ünnepet, köszönöm, hogy meghallgattak!